Községünk

Történelem

Korábbi neve Gebe volt, mely személynévből származik. A Nyírség és a Szamos menti síkság szegélyén birtokos Káta nemzetség alapítása 1332-34 között jelenik meg a Pápai tizedjegyzékben. 

1286-tól a XV-XVI. századig a Káta családból származó Csaholyi család birtok volt. 1547-ben Csaholyi Imre két lányának fiúsítása után földesurai Melith György és Pekry Miklós. 1648-ban a Sulyok család négy tagja, 1643-ban Lónyay Zsigmond, 1659-ben Kapy Katalin is bírt egy-egy részt belőle. 

A XVIII. század elején a Melith-rész a kincstárra szállott, királyi adományként báró Splényi tábornok kapta meg, és tõle 1727-ben Eötvös Miklós vette meg. 

A XVIII. század végén három jelentéktelenebb birtokosa volt gróf Teleki József, Bay György és Pécsy Anna. A századfordulón a herceg Odescalchy családé nagyobb része a határnak, de gróf Berthold Arthurnak és Rába Lászlónak is van itt birtoka. A falu határának tagosítása 1845-ben megy végbe, ekkor különítik el az úrbéli földeket a földesúri birtoktól. 

Az 1848-as szabadságharcban a legenda szerint a gebei lakosok is tevékeny részt vállaltak. 134-es létszámú élelmezési listát tartottak számon az idősebb emberek. E század kapitánya Csanálosy János volt. Ennek a történelmi eseménynek az emlékére a község fő utcáján emlékoszlopot állítottak. 

A község az 1860-as években közigazgatásilag a Nyíri, az 1870-es évektől a mátészalkai járáshoz tartozott, majd az 1920-as években a Nyírmeggyesi körjegyzőséghez került. 1928-ban Gebe község a világháborúban és az azt követő megszállás ideje alatt elesett 74 ember emlékére emlékművet állított a református templom kertjében.

 

A település kövesútja 1937-ben épült.  

Az 1940-es években önálló nagyközség volt. A II. világháborúban községünkből 30 katona vesztette életét. 1945-ben 350 család jutott földhöz. 2700 katasztrális hold földet osztottak ki. Ettől az évtől kezdve állandó körorvos mőködik a faluban. 

1949-ben gyúlt ki a fény a településen. Lakások sorát építették fel. A gyógyszertár 1951-ben épült meg. A községet 1955-ig Gebének hívták. Ez személynévből keletkezett, melynek alapja a régi magyar Gebert, Gebárt becézett alakja lehetett. A nép száján a Gebe (sovány, rossz ló) viszont rossz sovány lóra alkalmazott főnév s ezt a lakosság sérelmesnek tartotta ezért kérte a névváltozást. A hatóság a Nyírkáta nevet adta a településnek, arra hivatkozva, hogy a falu első birtokosai a Káta nemzetségből származnak.

 1974-ben rendszeres autóbusz járat indult Mátészalkára. Az idős emberek számára a ma is működő Öregek Napközi Otthona nyújtott védelmet. A legfiatalabb korosztály részére a Napközi Otthonos Óvoda három csoporttal működik. A gyerekek két épületbe járnak iskolába. 1970-től Nyírkáta nagyközségi közös tanács társközsége, tanácsának székhelye Hodász. 1990-től az MDF kezdeményezésére helyi népszavazással a társközségekből kivált, önálló lett. 

A 90-es évektől ugrásszerű fejlődés indult el a faluban. Szilárd burkolatú utak hálózzák be a falut. Felépült az új Általános Iskola és Művelődési Ház, bérlakások épűltek, új Idősek napközi Otthona és Hivatal épűlt, 300 adagos konyha kerűlt átadásra, teljesen megujúlt a központi emeletes iskola, új szárnnyal bővűlt az óvoda. 

 

A címer

A címer, mint önkormányzati jelkép használatáról 1996. végén a Millecentenárium évében döntött a Képviselő-testület. Használata történelmi előzményekre vezethető vissza. Eredetileg 1833-ban a Gebei Nemesség Pecsétje volt. Leírása: Zöld alapú, kék kerek talpú pajzs mezejében vörös nyelvet öltő, földön jobbra forduló oroszlán, a jobbján kivont karddal. A sisak szembenéző arany, ötlevelű koronával, sisak dísze páncélos könyöklő kar karddal. Oldalt pajzstakarók, arany, ezüst, kék, illetve vörös színben.

A jelen

A községet 22 utca alkotja, valamint a Jékei tanya, Gólya-szállás, Németi tanya, Gulácsi tag, Rákóczi tanya, Kurucz tanya övezik. A lakások száma 670, amelyből tartósan üresen áll kb. 15. Az újonnan létesített lakások száma: 11. 

A lakónépesség korcsoportos bontásban a következő képet mutatja 2012. évben: 

A település lakónépessége: 2034 fő (2011. december 31.)

  %
60 és felettiek 393 19,32
18 év alattiak 591 29,00
Inaktív lakosság 984 48,38
Aktív lakosság 1050 51,62
SZJA fizetők száma 407 20,00

 

A község bemutatása

Nyírkáta a Délkelet- Nyírségben, Nyíregyházától mintegy 49 km-re található település. Éghajlata a mérsékelten meleg és a mérsékelten hűvös öv határán terül el. Erdőinek több mint a felét akácosok borítják, de nagyobb területen találkozhatunk nemes nyárfákkal, fenyőkkel és tölgyesekkel is. Talaja futóhomok és humuszos homok. Aranykorona értéke 6-7, gyengébb minőségű. A település belterületének nagysága 232 ha, külterülete 1780 ha. Nyírkáta szabályos alaprajzú település. Középen két É -D hossztengelyű út, illetve ezeket keresztben összekötő utak jelölik. A főutak a községhez vezető, más falut Nyírkátával összekötő dűlő utak mentén alakultak ki. A falu fő útjának két végén két templom: a görög katolikus és református. Ez meghatározza a letelepedés irányát is, hiszen az emberek megpróbáltak saját templomukhoz közelebb eső lakóhelyet választani. Így a település egyik fele református rész volt, a másik része katolikus, ami Orosz-vég néven él ma is a köztudatban. Említést kell tenni a két templom között lévő római katolikus kápolna (kistemplom) elhelyezkedéséről is. A település arculata folyamatosan változik. 

A településen a fő megélhetési lehetőséget a mezőgazdasági szövetkezet biztosította, mely a 90-es évek közepétől felszámolódott teljes mértékben. Kiegészítő megélhetési forrást jelent a mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelmek. Említést kell tenni a kevés számban foglalkozó állattenyésztőkről is. A falu kereskedelmi ellátottsága az élelmiszer területén kielégítő. A település egészségügyi, orvosi, állatorvosi, védőnői és szociális ellátottsága megoldott. A település lakosai és az itt dolgozó vezetők nagymértékben kötődnek a faluhoz. 

 

Emlékművek

1) Az 1848-as szabadságharcban a legenda szerint a gebei lakosok is tevékeny részt vállaltak. 134-es létszámú élelmezési listát tartottak számon az idősebb emberek. E század kapitánya Csanálosy János volt. Ennek a történelmi eseménynek az emlékére a község fő utcáján emlékoszlopot állítottak.

2) 1928-ban Gebe község a világháborúban és az azt követő megszállás ideje alatt elesett 74 ember emlékére emlékművet állított a református templom kertjében. Felavatására 1928. augusztus 20-án került sor.

3) Az önkormányzat kezdeményezésére a görög katolikus a templomkert keleti részén a kapuval szemben a II. világháborúban elesett hősöknek emlékmű épült. Az elhelyezés oka az volt, hogy az I. világháborúban elhunyt hősök emlékére felállított emlékoszlop a református templom udvarán található. A II. világháborús emlékmű felszentelése október 23-án történt.

4) 1995 október 22-én az 1956-os forradalom és szabadságharcban elesett áldozatok emlékére a községben működő helyi FIDESZ alapszervezet állított kopjafát. A kopjafa készítője néhai Baloghné Béres Györgyi fafaragó művész.

5) 1996-ban a község címerét a Millecentenárium emlékére egy ovális fatáblába vésette az akkori önkormányzat vezetősége, mely a mindenkori Polgármesteri Hivatal utcafronti homlokzatán látható. Átadta az MDF megyei elnöke, Petróczki Ferenc. 

 

Szobrok és történeteik

1) Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc után Nyírkátán bujdosott Vörösmarty Mihály. A költő tiszteletére állított szobrot a község lakossága a református templom kertjében. A szobrot 1994. március 14-én adta át Németh Zsolt (államtitkár, FIDESZ-MPSZ).

2) Kossuth Lajos születésének 200. évfordulója alkalmából a község polgárai 2002. március 14-én bronz arcképes emlékkövet állított a falu főutcáján. Az alkotás egy nyitott könyvet ábrázol, melynek bal oldalán Kossuth bronzból elkészített arcmása alatta a kőben saját kezű aláírása, a könyv bal oldalán pedig: Ezen nemzetben megvan egyben az akarat és erő, amellyel nem fog bírni senki sem. Kossuth Lajos Nyírkáta Község polgárai 2002. évben. A szobrot Győrfi Lajos püspökladányi szobrászművész készítette. Az alkotást Jeney Sándor polgármester és Kozma Péter a Sz-Sz-B megyei FIDESZ-MPSZ megyei elnöke, országgyűlési képviselő leplezték le, majd a szobor körül három a felnövekvő generációra emlékeztetve három Tiszafa lett elültetve.

 

A település fekvése

Délkelet - Nyírségben Nyíregyházától kb. 50 km-re. A településről a térkép a bal oldali képen található. 

A település mezőgazdasági adati a következőek: 

Növénytermesztés:

kukorica, búza, rozs, árpa, zab, triticale. Gyümölcstermelésben meghatározó lett a meggy termelése. 

Állattartás

A Gólya-szálláson Vadas Parkot hoztak létre, ahol 300 ha-on erdős területen, vaddisznó, muflon, őz, szarvas, nyúl, fácán van elszaporítva igen nagy számban. Itt ritka növény és állatvilág van. 

 

A település büszkeségei

Irodalmi emléket őriz Vörösmarty Mihály látogatása a településen. 1849. őszén, már az üldözések időszakában bujdosott erre Vörösmarty Mihály Vaday Miklós álnéven és Gebén Csanádi Jánosék (Gólyaszállás) házában húzta meg magát sógorával, Bajza Józseffel együtt, aki Horváth Károly álnevet használt. Mindezek emlékét máig őrzi egy híressé lett fa, mely a köztudatban Vörösmarty fájaként van emlegetve. A háziasszony, Csanádiné Friseisen Piroska vendégkönyvébe írta Vörösmarty az Emlékkönyvbe című verset, Bajza is a Gyászos időnek megfelelő epigrammát jegyzett oda. 

Továbbá: 

- Cseh Sándor - volt országgyűlési képviselő, Nyírkátán született és élt. 

- Dr. Torgyán Józsefnek - az FKgP elnökének nagyszülei Gebén laktak. 

- Kozma Péter - FIDESZ megyei elnöke, országgyulési képviselő Nyírkátán volt jegyzo 

- Dr Nagy István - 1990-94 MDF országgyűlési képviselő, jelenleg is háziorvos. 

- Cselenyák Imre - szabadfoglalkozású író. (1957. jan. 1. Nyírkáta- ) Művei: Kamasz-tavasz (1993), Nem történt semmi (1996), Szidóni (1996), Hé, Emberke (1997 - németül 1999), Két keréken a végtelenbe (1997).