Rendeletek

Nyírkáta Község Önkormányzatának

3/1999.(III.31) számú

rendelete

a kommunális adóról

Nyírkáta község önkormányzata a helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény 1. §-ában kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel az 5-6 §-ban, valamint a 43. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezésekre az alábbi rendeletet alkotja.

1. §

(1) az önkormányzat Nyírkáta község illetékességi területére kiterjedően kommunális adót vezet be.

(2) Az önkormányzat a kommunális adóból befolyó pénzeszközeiből infrastruktúra fejlesztést, valamint környezetvédelmi beruházást valósít meg.

 

Az adó alanya

2. §

(1) Az adó alanya az a magánszemély, aki a község közigazgatási területén lévő, a naptári év (továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa, aki nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan – nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos).

(2) Az adó alanya aki az év első napján a telek tulajdonosa, Ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog jogosultja. Több tulajdonos esetén az (1) bekezdésben foglaltak az irányadók.

(3) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni.

(4) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározottak szerint adóalany a külföldi magányszemély is, feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében a Pénzügyi Minisztérium állásfoglalása az irányadó.

Az adó tárgya

3.§

A 2.§-ban meghatározott adóalanyok tulajdonában, illetőleg használatában álló építmény, beépítetlen építési telek, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog, valamint a nem magánszemély tulajdonában álló bérbeadás útján hasznosított lakás céljára szolgáló ingatlan.

Adómentesség

4.§

(1) Mentes a kommunális adó alól

a.) a szükséglakás,

b.) az építési tilalom alatt álló telek a tilalom ideje alatt

c.) az a magánszemély, aki az önkormányzat illetékességi területén kommunális beruházást hajt végre, ennek számlával igazolt ellenértékét a jelen rendelet által megállapított adójából levonhatja. Amennyiben az adó összege kisebb, mint a beruházási érték, a levonási jog a következő évekre is átvihető.

Adókötelezettség keletkezése és megszűnése

5.§

(1) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.

(2) Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építmények az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

(3) Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.

(4) A földrészlet belterületté minősítését, illetőleg az építési tilalom feloldását követő év első napján keletkezik az adókötelezettség.

(5) Az adókötelezettség

a.) a belterületi földrészlet külterületté minősítése, illetőleg – beépítés esetén – a beépítés évének utolsó napján,

b.) építési tilalomnak az év első felében történt kihirdetése esetén a félév utolsó napján szűnik meg.

(6) A lakásbérleti jog esetén az adókötelezettség a lakásbérleti jogviszony létrejöttét követő év első napján keletkezik.

(7) Az adókötelezettség a lakásbérleti jogviszony megszűnése évének utolsó napján szűnik meg.

(8) A lakásbérleti jogviszonynak az év első felében való megszűnése esetén a félév utolsó napján szűnik meg az adókötelezettség.

Az adó mértéke

6.§

Az adó mértéke a 3. §-ban meghatározott adótárgyanként évi

2.000.- Ft/év

Az adózás rendje

7.§

(1) A polgármesteri hivatal a rendelet hatálybalépését követő minden év március 15-ig közli a rendelet 2. §-ában meghatározott adóalanyokkal a tárgyévi adófizetési kötelezettségüket.

(2) A kivetett adó összegét az adóalany két részletben fizetheti meg április 15 –is és szeptember 30-ig.

Záró rendelkezések

8. §

(1) A kommunális adóval kapcsolatos eljárásban az e rendeletben nem szabályozot kérdésekben az adózás rendjéről szóló módosított 1990. évi XCI. tv. valamint a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az adóalany köteles a bevezetett kommunális adó megállapításához szükséges valamennyi – a polgármesteri hivatal felhívásában megjelölt – adatot szolgáltatni az adott év január 1-i állapotnak megfelelően.

(3) A rendelet hatálybalépésének évében a kivetett adó összegét egy összegben szeptember 30-ig kell megfizetni.

(4) A rendelet 4. § (1) bekezdés c. pontjában meghatározott adómentesség érvényesítéséhez szükséges, hogy a beruházást az építési hatóság – a költségszámítást is tartalmazó kérelem alapján – jóváhagyja vagy engedélyezze.

9.§

(1) Ez a rendelet 1999. április 15-én lép hatályba, a rendelkezéseit július 01-től kell alkalmazni. A rendeletben meghatározott adótételnek a II. félévre eső arányos részét kell a hatálybalépés évében megfizetni.

(2) A rendelet kihirdetéséről és a hatályosságáról jegyző gondoskodik.

Értelmező rendelkezések

10. § E rendelet alkalmazásában:

(1) Az önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt – bel és külterületet magába foglaló térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed.

(2) Külterület: a település közigazgatási határának belterületén kívül eső fölrészlete, ideértve a zártkertet is.

(3) Épület: az olyan építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben, vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van. Épületész az épület műszakilag elkülönített, külön bejárattal ellátott része.

(4) Építmény: olyan ingatlan jellegű, végleges vagy ideiglenes műszaki alkotás (épület, műtárgy), amely általában a talajjal való egybeépítés vagy a talaj természetes állapotának megváltozása révén jön létre. Nem minősül építménynek a három évnél rövidebb időtartamra létesített építmény.

(5) Építmény megszűnése: ha az épületet lebontják, vagy megsemmisül, illetőleg ha az illetékes építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyt visszavonta.

(6) Lakás és szükséglakás: a lakások helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. szerint ilyennek minősülő és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan.

(7) Építési telek: épülettel be nem épített minden olyan földrészlet, amely az építési jogszabályok szerint beépíthet földterület. ide nm értve az ingatlan-nyilvántartásban művelési ág szerint aranykorona értékkel nyilvántartott és ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt álló telket.

(8) Kommunális beruházás: a magánszemély által a portája előtt megvalósított bel- és csapadékvíz elvezetésére szolgáló árok, valamint a járdaépítés.

(9) Állandó lakos: aki a lakcímbejelentés szabályai szerint nyilvántartásba vett lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkezik az önkormányzat illetékességi területén.