Korábbi neve Gebe volt, mely személynévbõl származik. A Nyírség és a Szamos menti síkság szegélyén birtokos Káta nemzetség alapítása 1332-34 között jelenik meg a Pápai tizedjegyzékben.

1286-tól a XV-XVI. századig a Káta családból származó Csaholyi család birtok volt. 1547-ben Csaholyi Imre két lányának fiúsítása után földesurai Melith György és Pekry Miklós. 1648-ban a Sulyok család négy tagja, 1643-ban Lónyay Zsigmond, 1659-ben Kapy Katalin is bírt egy-egy részt belõle.

A XVIII. század elején a Melith-rész a kincstárra szállott, királyi adományként báró Splényi tábornok kapta meg, és tõle 1727-ben Eötvös Miklós vette meg.

A XVIII. század végén három jelentéktelenebb birtokosa volt gróf Teleki József, Bay György és Pécsy Anna. A századfordulón a herceg Odescalchy családé nagyobb része a határnak, de gróf Berthold Arthurnak és Rába Lászlónak is van itt birtoka. A falu határának tagosítása 1845-ben megy végbe, ekkor különítik el az úrbéli földeket a földesúri birtoktól.

Az 1848-as szabadságharcban a legenda szerint a gebei lakosok is tevékeny részt vállaltak. 134-es létszámú élelmezési listát tartottak számon az idõsebb emberek. E század kapitánya Csanálosy János volt. Ennek a történelmi eseménynek az emlékére a község fõ utcáján emlékoszlopot állítottak.

A község az 1860-as években közigazgatásilag a Nyíri, az 1870-es évektõl a mátészalkai járáshoz tartozott, majd az 1920-as években a Nyírmeggyesi körjegyzõséghez került. 1928-ban Gebe község a világháborúban és az azt követõ megszállás ideje alatt elesett 74 ember emlékére emlékmûvet állított a református templom kertjében.

A település kövesútja 1937-ben épült.

Az 1940-es években önálló nagyközség volt. A II. világháborúban községünkbõl 30 katona vesztette életét. 1945-ben 350 család jutott földhöz. 2700 katasztrális hold földet osztottak ki. Ettõl az évtõl kezdve állandó körorvos mûködik a faluban.

1949-ben gyúlt ki a fény a településen. Lakások sorát építették fel. A gyógyszertár 1951-ben épült meg. A községet 1955-ig Gebének hívták. Ez személynévbõl keletkezett, melynek alapja a régi magyar Gebert, Gebárt becézett alakja lehetett. A nép száján a Gebe (sovány, rossz ló) viszont rossz sovány lóra alkalmazott fõnév s ezt a lakosság sérelmesnek tartotta ezért kérte a névváltozást. A hatóság a Nyírkáta nevet adta a településnek, arra hivatkozva, hogy a falu elsõ birtokosai a Káta nemzetségbõl származnak.

1974-ben rendszeres autóbusz járat indult Mátészalkára. Az idõs emberek számára a ma is mûködõ Öregek Napközi Otthona nyújtott védelmet. A legfiatalabb korosztály részére a Napközi Otthonos Óvoda három csoporttal mûködik. A gyerekek két épületbe járnak iskolába. 1970-tõl Nyírkáta nagyközségi közös tanács társközsége, tanácsának székhelye Hodász. 1990-tõl az MDF kezdeményezésére helyi népszavazással a társközségekbõl kivált, önálló lett.

A 90-es évektõl ugrásszerû fejlõdés indult el a faluban. Szilárd burkolatú utak hálózzák be a falut. Felépült az új Általános Iskola és Mûvelõdési Ház, bérlakások épûltek, új Idősek napközi Otthona és Hivatal épûlt, 300 adagos konyha kerûlt átadásra, teljesen megujúlt a központi emeletes iskola, új szárnnyal bõvûlt az óvoda.